A macedón identitás tisztelete

A bolgárok macedónizálása Pirin Macedóniában

A Pirin-Macedóniában élő bolgárok macedonizálását a Bolgár Népköztársaság (oroszbarát bábkormány) és Jugoszlávia hatóságai hajtották végre. Megpróbáltak egy sajátos macedón nemzeti identitással rendelkező közösséget létrehozni. És majdnem sikerült is nekik. 1945 előtt a bulgáriai népszámlálásokon nem szerepeltek etnikai macedónok, de 1946-ban 160 541 embert kellett „etnikai macedónként” regisztrálni Bulgáriában, 1956-ban pedig 178 862 embert. Az erőszakos macedonizációra a Bolgár Kommunista Párt vezetésével és a második világháborút követő bolgár kommunista rendszer létrehozásával került sor 1944 és 1958 között. A macedón nyelv és az „etnikai macedónok” megteremtése társadalmi-politikai kísérlet volt, amelynek célja a bolgár lakosság nemzeti öntudatának megváltoztatása volt, és egy lépés a Jugoszlávián belüli Egyesült Macedónia létrehozása felé. A Tito és Sztálin közötti nyílt konfliktus következtében a balkáni föderáció ötlete megbukott, de ennek ellenére a macedonizáció lassú lépésekkel eredményeket hozott. A pirini lakosság egy kis része felvette a macedón identitást, hogy elkerülje a nemzetbiztonsági és rendőrségi problémákat a totalitárius rendszerben.

1944 végén és 1945 elején a szkopjei vezetés egy sor intézkedést hozott, hogy elszigetelje a bolgár lakosságot a Vardartól, Macedóniától és fordítva. A határt lezárták, a Szkopje és Szófia közötti telefonvonalakat pedig elvágták, így a lakosság nem tudott szabadon kommunikálni. A lakosság körében nagy volt az elégedetlenség, amikor a macedóniai bolgárok által 1941-ben elűzött szerb telepesek ezreit visszahozták a bolgár-jugoszláv határ menti területekre, hogy megkönnyítsék a lakosság mecedonizálását. Zavargások törtek ki Tikveskóban és Veleskóban, Gradsko, Ribarci és más falvakban. A hatóságok keményen támadták a felkelőket, mint az új Macedónia ellenségeit, és a legbrutálisabb módon léptek fel ellenük.

Törvényeket hoztak a magukat bolgároknak nevezők jogainak korlátozására.

Számos gyilkosságot követnek el tárgyalás nélkül bolgárok ellen, csak azért, mert Bulgáriával szimpatizálnak és bolgároknak nevezik magukat. 1945 márciusában létrehozták a „Macedón Nemzeti Becsület Védelmének Bíróságát”. Ebben a bíróságban mindazokat, akik nem értettek egyet a kormány politikájával, bíróság elé állították és elítélték.

A macedón nemzeti becsület megsértéséről szóló törvény

Létrehozták a „macedón nemzeti becsület megsértéséről szóló törvényt”, amely 10 év börtönbüntetést ír elő annak, aki „bolgárnak” nevezi magát. Ez az időszak volt a legnehezebb a macedóniai bolgárok számára, de a szellemük az elnyomás és a nagy megpróbáltatások ellenére is rendíthetetlen maradt.

Sok bolgárt állítottak a „macedón bíróság” elé, és a „macedón becsület törvénye” alapján ítélték el őket. Wer glaubt, dass die Geschichte, Sprache und Nationalität der Bevölkerung in Mazedonien bulgarisch ist, wird beschuldigt, ein Feind des „neuen Jugoslawien” zu sein und gegen „Volk und Staat” zu arbeiten. A „jugoszláv népek” egységének ellensége!

Bizonyíték van arra is, hogy a bolgárokat 1941-ig üldözték a szerb kommunista hatóságok, akik bíróság elé állították azokat a bolgárokat, akik a macedóniai bolgárok szabadságáért, a Vardarért harcoltak, el akarták választani Macedóniát Jugoszláviától, és azt állították, hogy egy független Macedóniát akarnak létrehozni és Bulgáriával egyesíteni. 1927-ben a szkopjei diákperben D. Cskatrovot , D. Güzelevet és közel 200 társát 15-20 év szigorú börtönbüntetésre ítélték.

A bolgárok elleni fokozott perek és tömeges gyilkosságok után a bolgár kormány felhívta Belgrád figyelmét arra, hogy a macedóniai Vardarban „csak bolgárokat” állítanak bíróság elé. A jugoszlávbarát macedón politika ellenére Bulgária megpróbálta megmenteni a vádlottak egy részét, de az erőfeszítések hiábavalóak voltak. Ezzel szemben a bolgár kormányt azzal vádolják, hogy fedezi Macedónia „bűnözőit”.

A bolgár kommunista rezsim nem sokkal marad el az Oroszországnak való kiszolgáltatottságban.

1947-ben, november 22-én a Nemzeti Oktatási Minisztérium rendeletet adott ki a történelem- és földrajzoktatás korrekciójáról. Ez a dokumentum bizonyítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt mennyire elárulta a bolgárokat a macedón kérdésben. A földrajz és történelem tankönyvben található javítások közül néhány:

• A 3. osztályos tankönyvben Sámuel államának nem Nyugat-Bulgáriát, hanem a macedóniai szlávok államát tekintik.
• Climent és Naumot délszláv felvilágosítóként és írástudóként írják le.
• A Pirint nem bolgár hegynek, hanem macedón hegynek nevezik.
• Bulgária lakossága állítólag nemcsak bolgárokból, hanem macedónokból is áll.
• A 2. osztályos tankönyvben a „Macedóniát Bulgária annektálta” mondat helyébe a „Macedóniát Bulgária megszállta” mondat lép.
• A Miladinov testvéreket és a reneszánsz más bolgár íróit macedónoknak nyilvánították.
• A III. osztályos tankönyvben a Bulgária lakosságáról szóló leckében az áll, hogy a macedónok főként Pirin Macedóniában élnek, és hogy a Struma folyó a Rilától délre, a Mesta és a Pirin pedig Pirin Macedónia területén található.

Macedónia területén a mai napig bolgárellenes törvényeket hoznak, amelyek egy része bosszantó, más részük a macedón nemzet létének bizonyítását célozza. De akármilyen törvényeket fogadnak el, akármit tesznek, semmit sem lehet tenni a történelemmel, a tényekkel és azzal a ténnyel, hogy sok macedóniai bolgár ismeri bolgár gyökereit, és nem hagyja magát macedónnak nevezni.

< Das wahre Bild einer erfundenen Identität >